A különböző kutyafajták testmérete rendkívül tág határok között mozog.
Tápanyag és energiaigényüket viszont alapvetően meghatározza a méretük.
Az egyszerűség kedvéért a kutyákat felnöttkori testméretük szerint három nagy csoportba osztjuk: kis testű fajtáknak tekintjük azokat, amelyek felnöttkori testsúlya nem haladja meg a 10 kg-t, közepesnek azokat, melyek felnöttkori súlya 10-25 kg között van, a nagytestű fajták felnöttkori súlya pedig több, mint 25 kg.
Ezért látható különbség a kis közepes vagy nagytestűeknek készített tápok összetételében. Amíg egy kistestű kutyának készített felnőtt táp 26 % fehérjét és 4,000 kcal /kg energiát tartalmaz, addig egy nagytestűé 23 % fehérjét és 3,900 kcal/kg energiát.
Tápanyag és energiaigényüket nagyságuk mellett még az aktivitásuk is befolyásolja. Az adott fajtára jellemző átlagos tápanyag és energiaigényt fenntartó szükségletnek nevezzük, a kutya igénye azonban aktivitása függvényében ettől több vagy kevesebb lehet. Nagyobb az igénye egy vemhes, szoptató vagy egy munkakutyának, kevesebb az ivartalanított vagy egész nap lakásban, fotelben heverésző házikedvencnek. A kutya átlagos, fenntartó energiaigényét különböző képletekkel ki tudjuk számolni. Ilyen pld.: Éf = 0,523×W 0.75, azaz pld. egy 27 kg-os kutya =6,19 MJ ME/1480 kcal energiát igényel egy nap alatt.
A mindennapi gyakorlatban azonban egyszerűbb a kiválasztott táp csomagolásán megkeresni az ajánlott napi etetési adagot, és annak megfelelően etetni a kutyát, majd pedig becsléssel hozzáigazítani az adagját az igényeihez: ha soványnak tartjuk, akkor kicsit emelhető az adag, ha pedig az elhízás jeleit fedezzük fel, akkor csökkentjük a napi adagot.
A kutya tápanyag igényét alapvetően meghatározza ragadozó származása.
A kutya bélcsatonája rövid, tehát gyorsan emészthető tápanyagokra van szüksége: állati eredetű fehérje alapú táplálékot igényel, nem növényi fehérjéket. Húst: csirkét, bárányt, nem pedig szóját, glutént. Emellett szüksége van szénhidrátokra és zsírokra is, valamint vitaminokra, ásványi anyagokra, makro- és mikroelemekre, ráadásul mindezekre megfelelő mennyiségben és arányban. A táp összeállítása tehát nem egyszerű feladat, ezért célszerűbb kész tápot etetni, mint otthon elkészíteni a kutya eledelét. Számtalan táp közül lehet ma választani, érdemesebb állatorvosi rendelőkben, szakboltokban vásárolni, ahol szaktanácsot is adnak. Célszerű az állat igényeit kielégítő, jó minoségű kutyatápot választani, ezek napi etetési költsége nem drága.
Felnőtt korban általában elegendő naponta egy alkalommal etetni a kutyát, lehetőleg este, célszerűen akkor, amikor utána pihenni tud az állat. Nem szabad etetés után mozgatni, játszani vele, mert – főleg a nagytestűeknél – telt gyomor esetén nagyobb a gyomorcsavarodás kockázata. Tele gyomorral mi sem szívesen szaladgálunk, kutyánktól se kívánjuk. Abban az esetben tehát, ha pld. a kutya este dolgozik, akkor a munka végeztével etessünk. Fontos a rendszeresség is, próbáljuk tartani az etetési időpontot is, lehetőség szerint ne váltogassuk. Elképzelhető az is, hogy rossz étvágyú kutya több részletben eszi meg a szükséges mennyiséget, és az is előfordulhat, hogy kistestű kutya kisméretű gyomra miatt több részletben eszi meg a napi adagját.
Abban az esetben, ha konyhai maradékot is etetünk – de inkáb ne tegyük- a kutyával a táp mellett, akkor vigyázni kell, nehogy túl sokat etessünk. Ilyenkor csökkentsük a táp napi előírt mennyiségét a konyhai maradék mennyiségének megfelelően. Igy megelőzhetjük az elhízást. Abban esetben, ha a kutyánk étvágyát nem tartjuk megfelelőnek, először is ellenőrizzük, hogy valóban keveset eszik, vagy mi adunk neki túl sokat.
Előfordulhat, hogy túl meleg van, esetleg a szomszédban tüzelő szuka miatt nem eszik a kan, esetleg előző nap többet evett. Keressük az esetleges zavaró körülményeket. Ha valóban nem eszi meg az előírt adagot, próbáljuk megkínálni kedvenc jutalomfalatjával, jóízű csemegével. Így kideríthetjük, hogy válogat, vagy beteg. Ha semmit nem fogad el, esetleg levert, bágyadt is, akkor célszerű felkeresni az állatorvost. Rendszeresen figyeljük a kondícióját, természetesen a fajta jellemzőinek ismeretében. Általában a bordák felett ellenőrizhetjük a kutya tápláltsági állapotát egyszerűen. Ha nem láthatóak, de könnyen tapinthatóak a bordák, akkor feltehetőleg ideális a kondíciója, ha nehezen tapinthatóak, zsírszövettel fedettek a bordák akkor túlsúlyos, ha pedig szabad szemmel is láthatóak a bordák, akkor sovány a kutya.
Kutyánk tápanyag és energia igényét számos más szempont is befolyásolhatja, pld. hosszú szőrű kutyák fehérjeigénye nagyobb, mint a rövid szőrűeké, de többet igényelhet vedlés idején is. Óvatosabban kell etetni egy érzékenyebb emésztésű kutyát is. Fontos figyelni az esetleges táplálék okozta allergiára és intoleranciára. A tápallergia egy olyan allergiás reakció, melynek során túlérzékenység alakul ki a táplálék valamely összetevőjével szemben, ettől megkülönböztetendő a táplálék intolerancia, mely nem allergiás reakció, hanem emésztési zavarok következménye. A táplálék szinte minden összetevője képes túlérzékenységi reakciót kiváltani, azonban a fehérje összetevő vezet a leggyakrabban ilyen allergiás reakcióhoz. A nem fehérje alapú tápallergiák esetében a tartosítószerek, színezékek, gombák okoztak túlérzékenységi reakciókat. A mesterséges adalékok általában önállóan nem okoznak allergiás reakciót, de az arra hajlamos állatokban hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához.
Befolyásolhatják az etetendő tápanyagok mennyiségét a különböző – táplálékkal összefüggő – betegségek. Emésztési zavarok esetén a prebiotikus rostok jótékony hatásúak, segítik az emésztést, a lebontásuk során keletkező zsírsavak táplálják a bélhámsejteket, ezáltal javítják a felszívódást.
Hasnyálmirigy muködési zavarok esetén fontos a táplálék zsírtartalmának csökkentése, a vese csökkent működése esetén pedig a fehérjetartalom mérséklése. Az immunrendszer működésének alapfeltétele a megfelelő fehérjeellátás, hatékonyságát pedig javítják az antioxidánsok. Összeségében elmondható, hogy a kutyák felnőttkora a leghosszabb életszakasz szerencsés esetben, és azt jelentősen meghosszabbíthatja a minőségi táplálás.
Dr. Berkényi Tamás
Eukanuba állatorvos
