Az állatoktól – kutyáktól, macskáktól, más házikedvencektől vagy vadon élo állatoktól- elkapható fertőző betegségek száma száz felett van. Természetesen nem kell megijedni a potenciális veszélyektől, ám bizonyos higiénés alapszabályokat érdemes betartani, különösen gyerekek, terhes anyák, idosek vagy krónikus betegek számára!
Állatról emberre terjedő betegségeket hobbiállatok is közvetíthetnek. A fertőzések változatosak mind a kórokozó mibenléte (vírus, baktérium, gomba, egysejtű, féreg), mind a terjedés módja (lenyelés, belélegzés, borön át) szempontjából. A megfelelő odafigyeléssel és állatorvosi segédlettel, a kötelező óvintézkedéseket és higiénés szabályokat betartva nevelt hobbiállatok azonban nem jelentenek komoly veszélyt az egészséges immunrendszerű gazdára.
Kutyák és cicák
Kutyák és macskák leginkább bélférgek okozta betegséget terjesztenek, leggyakrabban toxocariasist. Egysejtű élősködő a toxoplasma, amit elsosorban macskák terjesztenek ürülékükkel. A terhes nőknek kell különösen kerülni a fertőzés lehetőségét, mert magzati ártalmat okozhat.
A macskakarmolási betegség kórokozója a Bartonella henselae nevű baktérium, ami a macska nyálából mosakodás közben a karmára, onnan borsérülésen át az ember szervezetébe kerül és okoz lázas betegséget helyi nyirokcsomóduzzanattal. A macskák között a baktériumot bolhák terjesztik.
A kullancsok, bolhák állatokról emberre kerülve terjeszthetnek betegségeket. Kedvenceink hazahozhatják ezeket az ízeltlábúakat, melyek átkerülhetnek a gazdira, bár jó higiénés viszonyok és odafigyelés közepette nem nagy eséllyel, jelentőségük inkább a fertőzések állatok közötti átvitelében van. Kullancs emberre Lyme-kórt, agyvelőgyulladást (kullancsencephalitis vírus) és tularaemiát (nyúlpestis) terjeszthet. A bolha elvileg pestist is terjeszthet, de ehhez vadon élő fertozött rágcsálóból kell származnia.
A vadon élő emlős állatok (róka, patkány, denevér, hörcsög) veszettséget terjeszthetnek elkóborolt háziállatra is, ezért fontos az évenkénti védőoltás.
Egyéb állatok környezetünkben
Rágcsálók vizeletével terjed a leptospirosis. A betegség magas lázzal, esetenként súlyos, halálos máj- és veseelégtelenséggel, savós agyhártyagyulladással jár.
A díszpapagájoktól atípusos tüdőgyulladást, psittacosist lehet kapni. Kórokozója a Chlamydia psittaci.
Hüllők igen ragályos Salmonella baktériumokat ürítenek, ami az emberben hasmenést, ritkán más súlyos betegséget okozhat.
Trópusi halak bőrfertozést okozhatnak az akvárium tisztításakor, ilyen a Mycobacterium marinum.
Trópusokról származó állatok egzotikus betegséget terjeszthetnek (pl. majomhimlő). Tanácsos állatorvos véleményét kérni a veszélyekrol. Bármilyen sokféle állatközvetítette fertőzést ismerünk, mindig várható újabb, eddig ismeretlen, vagy ilyen módon korábban betegséget nem okozó kórokozók felbukkanása.
Olyan betegségeket is terjesztenek állatok, melyek egészséges egyénekben nem, vagy csak enyhe problémákat okoznak, azonban immunitásukban sérült egyénekben életveszélyesek lehetnek.
A legfontosabb szabályok!
– Mindig adassa be házikedvenceinek a kötelező védőoltásokat!
– Végeztesse el rendszeresen a féregtelenítést!
– Riassza és irtsa az ízeltlábú élősködőket (bolha, kullancs)!
– Óvakodjon attól, hogy kedvencei vadon élő állatokkal kerüljenek kapcsolatba!
– Ne feledkezzen meg a gondos szappanos kézmosásról, különösen hüllők érintése után!
– Vigyázzon, hogy kisgyermekek ne vegyenek szájukba potenciálisan szennyezett talajt!
– Használat után fedje le a homokozót, hogy a macskák ne használhassák ürítésre!
– Az állatokkal való játék közben kerülje a harapást, karmolást, szükség esetén pedig forduljon orvoshoz!
– A sérült immunitású személyek, azaz legyengült, idos személyek, tartósan az immunrendszer gyengítését célzó gyógyszert szedok (pl. reumás és más autoimmun betegek, AIDS betegek) kerüljenek mindenféle állatot!
– A terhesek különösen óvakodjanak a házikedvencek által terjesztett toxoplasmától!
